Miért van az, hogy valaki megbántott és te mégis azt mondod: Elfelejtem. Szeretlek.
Hallottam nőket akik azt mondják, hogy ők még ilyet nem láttak..vagyis inkább nem bírják elképzelni. Én mégis úgy vagyok ezzel, hogy tudom milyen ez. És igen már velemis megesett. Tudom fiatal vagyok még és néha meggondolatlan. De tudom mi az, hogy szerelem, fájdalom, magány, tehetetlenség, és milyen az mikor minden apró érzésre szükségem van. Talán azok a nők akik ezt nem bírják elképzelni azok..azoknak megvan mindenük és ha a férfi elhadja őket és megbántja a nőt majd visszajön hozzá. Akkor úgyvannak vele, hogy nem kell. Megbántott. Lesz másik. Nem kell nekik a probléma..Szeretetben élnek. De mikor nincs senkid és minden jel számít akkor lehet a régi elfeledett múltban keresed a kapaszkodókat. Volt..elmúlt. De ha visszatér eszedbe jutnak az emlékek. És megint azt mondod...úristen! Dejó volt vele...milenneha??... És ez a milenneha? ez mindig egy érdekes kérdés.. Amelyen akár egész este gondokozhatsz. Másnap az iskolában nem tudsz figyelni..csak a milenneha? jár a fejedben. Újra beszélsz a fiúval..és önkéntelenül is de boldog vagy. Miért van ez? Este megint..és fülig ér a szád. Ő megkérdezi végre amire vártál...milenneha összejönnénk megint? Sokat jelentesz nekem. Kellesz! Nem tudhatod, hogy ezek üres szavak vagy tényleges érzelmek. Ebben mindenkinek magának kell döntenie. És az élet azért is veszélyes mert 2esélyes. Vagy igaz vagy hamis. A dolgoknak mindig 2 oldaluk van. És te sajnos nem tudhatod mindig 100%-ra , hogy az a helyes amit teszel..ezt mindig csak sejtheted. De úgy boldog lehetsz ha azt sejted , hogy igen ez az igaz oldala amit választottál. Ha pedig nem..fogd fel úgy , mint egy leckét.



Én csak tanulok. De hátha a végére okos leszek.
Szeretnék az lenni. És tudni mikor mi a helyes, mi az igaz.
Bár énsem tudhatok mindent.
Énis csak sejthetem a dolgokat....

Van egy álmom.*

Sokat kell még fejlődnöm, h talán egyszer igazi nagy művész legyek. És énis tetoválhassak.

Átgondoltam a dolgot. Érdekel még a divattervezés. Mindig is fog. Abbanis ki tudom magam fejezni. De az a helyzet, h a divat világ és a túl mű média tönkre tenne.

Imádok rajzolni.De ez a legnagyobb célom...Szeretnék olyan munkában

helyt állni amit kedvel űzök. És ez nagyon vonz. Olyan nekem való.

Nem tudom magam máshol elképzelni.

Talán sikerül megvalósítani az álmom. Csak egykis akarat erő kell hozzá.

Ami pedig biztos:

sosem adom fel

!

Vicc.
Az élet egy nagy vicc.
Olyan jót nevetek a menő embereken.$: Megy egy kiscsaj előttem rázza a picsáját a magassarkú az majdnem leesik a lábáról, meg járni se nagyon tud benne. Úgy beszél, mint valami plázabiccs. És kb 13 éves lehet? De azért súgdolózik a barátnőjével. Kivételesen róllam._.Érdekes dolgokat lehet látni.:D
Én elvagyok így az életemmel. Nem panaszkodom már nagyjából senkinek sem. De azért ha szánalmas embereket látok nevetnem kell. Persze mindig szánalmas valaki. Vicces, h megyek az utcán és majdnem mindig nevetek.
Jó persze ettől én meg nagyképű SZÁNALMAS embernek tűnök. Legyen.:D
Nem csinálok ilyenből problémát. Csak nem értem hogy miért nincsenek az ember tisztában a korlátaikkal, meg , h ki mennyi idős.
Jameg miért baj az h valakinek nincsen vans vagy valami menő cipője vagy ruhája?O:
Szóval azért meglepő, h 13-14 vagy fiatalabb gyerekeket ilyen converse meg hasonló márkás cuccokba látok. Ha nincs nem menő. Ja és úgy járnak el "deszkázni" meg csavarogni.Oo Hát boccsmár de nekem annyi idősen nem azon járt az eszem milyen menő márkás cuccokba vagyok. Hanem, h jól érezzem magam.
Ja meg a deszka...hát nekem sima kopott szakadt ruha is jó.:D
Ja és még az milyen szánalmas , h szeretnék septumot...ami szerintem annyira nem nagy szám.
Ezt elmondtam a haverjaimnak, barátaimnak. Mivel jönnak? HÚ O_O AZMI? HÜLYE VAGY?O_O NEM FOGOK HOZZÁD SZÓLNI!!! úristen.:DDDDDDDD Azért érted.:'D
Kicsit szánalmas.

VÉGE.


Még kérdezed mi bajom?:D
Őszintén szólva MÁR semmi... Vagy mégsem?
Nem megy az, h tűrjem, h a legjobb barátom vagy barátaim úgy beszéljenek velem, mint egy kutyával. Ők nevetnek..én sírok. Levegő lettem.
Az sem megy, h tűrjem, h nevessenek rajtam vagy lenézzenek, de közben nem ismernek.
Minek felejtsem el azt akit szeretek?
Miért kell megalkudnom? És miét kell NEKEM kussban maradnom?
Ez a septum téma is...nem hiszem, h valakinek is jól esik az ha a barátai nem állnak ki mellette. És
viccből olyanokat mondanak, h nem fogok hozzád szólni.
Senkit sem érdekel mi a bajom..nincs kinek elmondanom.
Most megint le kell, hogy nyugodjak. Mert ez így nem megy. Nekem olyan emberekre nincsen szükségem akik egyszer húde szinti aztán fúj szinti. Kössznem.
Ellopnak tőlem minden barátot szerelmet.
Kicsit mérges vagyok meg ideges. Biztos azért vagyok ilyen mert még gyerek vagyok és nem bírok
ezeken tovább lépni.
Csak kérlek ne magyarázd meg.
Mert kibaszottul nem tudod mi a fasz bajom van.
Élj boldogan a tökéletes barbie világodan. Ne érdekeljen, h rossz kedvem van. Nevess sokat.És legyél boldog.

Ittmár minden BEZÁRT.

Tegnap este.<3 *-*
Olyan jó volt azokkal az emberekkel táncolni beszélgetni nevetni..és ilyeneket csinálni akik szeretnek. És tudom, h szeretnek nagyon. Ez olyan felemelő..és olyan de olyan jól éreztem magam velük.$:
Imádom őket és semmiért sem adnám oda a barátaim^^ Velük elfelejtek..minden suli bajt..minden hülyeségét..fájdalmat. Megtanítanak boldognak lenni. köszönöm nektek♥

De azért a fiúk még mindig sokkolnak néha.:D Főleg egy akit szeretek? vagyis..ez hosszú mit érzek most.:'D Szerintem le se tudnám írni. Na mind1 lényeg az, hogy sok fiú vesz körbe és áh. -.- Nem is az, hogy nem örülök nekik..hanem az, hogy nekem ők nem kellenek.Oo Ez olyan csúnyán hangzik ;/ De ezvan. DE majd ma kiderül minden igazság..remélem.És végre énis letudok nyugodni.^^'

Szerelem.

2 legfőbb érzelmet rejthet magában a szerelem. Egyik a csodállatos felemelő érzés. A másik pedig a halálos fájdalom.
Mikor szerelmes leszel...és megtalálod a nagy őt, szinte a fellegekben érzed magad. Minden percet csak vele töltenél. Minden szava gyógyír bármilyen sebre. Tudod ő az akire vártál egész életedben. Sosem akarod elengedni...Csókolnád egésznap..egész este reggelig. Valamilyen furcsa köd lepi el ilyenkor a szerelmes ember szemét...amit addig még nem érzett. Hiányzik ha nincs ott...Repülök ha velem van. És semmi más nem számít...minden elfelejthető mellette. Érzed..vele leélhetnéd az életed..vele akarsz megöregedni. Talán még nemis ismered olyan rég...de tudod ő az. Boldogságot ad..amire annyira vártál. Nem tudsz betelni vele. Mikor az ember érzi ezeket...rájön megállapodhat. Nem fél attól, h elkötelezi magát. Nem keresi többé a "jobbat" mert érzi rátalált a legjobbra. Nem kell neki az, hogy állandóan más legyen. Csak ő senki más. Mint egy drog ami végig járja minden porcikád...befutja az egész tested. Neki adnád minden kincsed..de rájössz ő az egyetlen. És bármit elmondasz neki..nem szégyenled még a gyerekes hülyeségidet sem. Ő megérti...És mikor azt mondod örökre..akkor nem számít mikor lesz vége...csak ÖRÖKRE együtt legyetek. Ő is azt mondja..h te más vagy. Érzed szeret..és végre kimondja, hogy szeretlek. Nem akar más csak téged...senki mást. Minden szavát iszod. És annyira aranyos..mint senki más. Ráébredsz..tényleg ő az.
Igen ez a csupa boldogság. Mint egy részeg éjszaka ami eltarhat akármeddig. Nem akarsz kijózanodni. Csak inni ,csak inni belőle..mégmégmég!
És milesz ha egyszer elfogy az ital? Olyan nincs állapítod meg. És erre egyszer sem gondolsz. Hisz ismered a mondást: Élj a mának! Ma még szeret...
De igen van ilyen. Mikor egyik nap arra ébredsz a semmiből, hogy más lányt szeret. És nem tudod mit tegyél. El sem hiszed, hogy ez igaz. Nem akarod elhinni. Mi történt? Én voltam a hibás? Mit tettem? Nem voltam elég jó? jön a sok kérdés...és a legfőbb Vajon visszajön még valaha? Csendben a sírásba merülsz. Nem mutatod a fájdalmat senkinek sem. Hisz te erős vagy...vagy mégsem? Hallgatsz mindenkinek, hogy mennyire fáj. Tűröd, hogy elhagyott az utolsó reményed is. Te csak sírsz ő biztos nevet. Hisz az a legfontosabb, hogy ő boldog nem? De. Ő biztosan boldog..ez a lényeg. Da nagyon fáj bármennyire titkolod. Megnézed a képeket...a napló bejegyzéseket..közben hallgatod a zenét ami már szinte siralmas. És közben sírsz..addig amíg elnem alszol. Majd reggel bevágsz mindent a kukába..vagy mégsem? És megkérdezed tényleg ennyit jelent nekem? Tényleg ennyit jelentettem neki? Miért mondta, hogy szeret..ez szerintem egyszermár mindenkiben felötlött. De sajnos a választ nem tudjuk.
A nagyok azt mondják, engedjük el. Ha visszajön tényleg szeret. De te akarod, hogy vissza jöjjön? Igen akarod mert szerelmes vagy basszus. Ami aztis jelenti egyben, hogy bármit tett ...sajnos megbocsátod. Igaz ezmár nemis szerelem hanem bolondság. Betegség? Lehet az de a gyógyír maga a nagy ő.
A szivünk egy játékszer amit ha oda adsz neki...félhetsz vagy eltöri vagy nem. Sajnos ez két eséllyes.
De akkor megéri szerelmesnek lenni? Megéri? Meg...hisz annyira boldog vagy. De a végén...csak egyet tanulj meg sosincs olyan, hogy örökké. Egy ideig. De semmi sem tart örökké.( Bárén ebben kételkedem.)

Süt a nap és minden fényben úszik és hú._.

Baby, you don't need a costume and super powers to be my hero.
ennyi.~

Tudod mi a legnagyobb baj?
Bármit teszel..tettél sose tudlak elfelejteni...mert te így..az életem része lettél?!

....Csak halljam, hogy élsz legalább. Siess! gyerünk...szökjünk meg induljunk már!
Rohanj! Ne félj! Hátha majd nem látja senki csak én, hogy mennyire szép, hogy mennyire más
ez az arc , ez a hang, ez a szem, ez az orr, ez a száj. Csak felfal belül.Reménytelen.
Mert ez 1 elbaszott szerelem♥...

Hát ez csodás.
Nem értem miért kell valakit hülyéne nézni....vagy lenézni. Most őszintén mivel jobbak ők nállam?
Bocsánatot kérek a világtól.Nem vagyok tökéletes, mint ahogy senki sem. Nincs szögegyenes hajam...és igen törik. Nincs tökéletes alakom..néha túl sovány vagyok. Nem vagyok szép.{szerintem}. Szeretnék több pc-t. És nem vagyok emo bárki is terjeszti ezt. Nem sportolok semmit...nem szeretem. Nem vagyok kitünő tanuló...bár voltam. És igen nem értek a kémiához. Legutobbi tzm is 1es lett. Na bumm. Nevetek, mint a hülye ha jó kedvem van. És eltudom veszíteni a fejem percek alatt. Néha túl gyerekes vagyok...aztán hirtelen rideg és fagyos. Nem modelkedem és nem szerepelek a délmagyar nap szépei között. Vagy mifasz. Nem minden ruhám márkás. De van egy DC-m amiért ölni tudnék. Nagyon csőgatyába járok..ami a kedvencem..és nem érdekel, hogy hogy áll. Nem vagyok kiszámítható és mindig kedves. Túl őszinte vagyok...és igen fáraszt a sok egós nagyképű ribanc. Nem vagyok menő scene vagy mit tudom én mi. Nincsen 50 barátom és nem nézik a képeim a vipen vagy 5000ren. Vagy nem szerepelek a képeken nagyon menő gyerekekkel. Igen irritál ha valaki a puskázott jobb jegyével menőzik. Vagy végig pofázza doga közbe az órát és úgylesz neki 3mas nekem 1es éső az okos kislány. Igen megmerem mondani a véleményem. És túl gyerek vagyok de kérdezem én: naés?
Én csak egy vagyok a sok közül. Más álmokkal és vágyakkal. Másképp gondolom. És ez miért baj?
Jah persze tudom..szánalmas vagyok. Azért is mert mindig én vagyok a bunkó. Mert éncsak szinti vagyok.
Igen éncsak szinti vagyok. De ha belegondolok egy szinten vagy velem. Mint mindenki más...
Nagyon fura emberek vannak a világon. Egyik percben barátok..smst írnak..hívnak rámírnak msnen odajönnek hozzám. Aztán kicsit másik oldalamat mutatom és elfordulnak. Nem keresnek.
Vagy a nagy szájú picsák. Úgynéz mintha én más lennék. Miért is? Jamert ő szebb vagy nem tudom hah érdekes...
Ha valaki menő lesz miért kell bunkónak is lennie? Mert ő már...húh. És hozzá se lehet szólni. -.-
Az meg, h te szebb vagy vagy nem tudom mivel vagy jobb...az nem jogosít fel semmire sem.
Szerintem.
Az ilyen menő csávók meg pf.
Na az olyanok közelébe én sosem kerülhetek. Mert...hát én nem vagyok szép. Nem vagyok ribancnak való. Nem vagyok túl kényes vagy nem játszom az agyam folyamatosan. De azért azon röhögök amikor az ilyen lányokkal beszélek egy mondatot. És akkor jó inkább szia..xD de a fiúk dettó._.
Menő a hülyeség.
Igen lázadozós napom van.
Ésilyenkor nem kell velem sokat beszélni. Meg
pfgjél nyugodtan nem zavar^^
Ezcsak egykis vélemény.

Úgyhogy szerintem:
FUCK YOU!

itt a tavasz!
vajon mi az, hogy szabadság és szerelem?
Szabadság...végülis ez a szó elég érdekes. Ugyanis teljes mértékben nem létezik.
Mindenhol vannak szabállyok melyek megakadállyozzák a szabadságot. Így tehát teljesen
sosem tudjuk miaz a szabadság.
Szerelem...kétszer voltam szerelmes. Talán még mindig az vagyok?=/

2 biztos pont volt az életben. És minda kettőre annyira vágytam. Megszüntek. Szónélkül..csöndben.

Mi maradt?
FUCKING LIFE;

És senki sem hallgat meg ;D

utolsó ítélet.

Ma végre ráérek. Ugyanis ez a hét kész káosz volt. Suliból elegem van. Minden tanár baszik arra mi a jó nekünk. NEKIK mi a jó. Csak ez számít. Jóhát jó.
Mégcsak most kezdődik a játszma.
Meglepődök magamon néha. Annyi rosz történik velem..és én mégis mosolygok. Talán megtanította az élet mi az a pókerarc? Igen meg. Ha a szívem ketté van törve...ha a fejem fáj és zúg és nincs kiút én akkor is erős lábakon állok. Miért? Megtanultam magamban bízni. Kezdem magam kiismerni. Magamon nevetni. Erősenk lenni. Ez fontos ebben a helyzetben.
Befestettem a hajam. Ez egy szakasz lezáró pont volt. És egy új élet kezdetének startja. Megtanultam úgy parancsolni a szívemnek mint még soha. Nem ver már olyan gyorsan ha látja azt aki régen annyit számított. Nem sírja vissza csak néha a régi szerelmet?! Kőkeménnyé fagyott rideg lett. És mégis álmodozó...mint régen.
Nincsenek célok az életemben Régen voltak....
Most csak: újpc. meg a tanulás. Semmi más. Eddig...volt kiért felmenni msnre. Volt kinek smst írni. Volt miért bemenni a suliba. Volt értelme hosszú leveleket írni. Most? semmi...
Érdekes dolog az ha elveszítünk valakit. Része vmi az életednek első gondolatod ő..az utolsó is. Mindent hozzá tudsz fűzni. Meghallgat segít. Ésha nincs már? Marad egy légüres tér. Volt egy egész vmi milett? SEMMI. Ismertünk vmilyen érzést és néha jobb lett volna inkább nem ismerni ugye? De akkor miért vágyunk annyira, hogy megiserjük az egészet? Ha a részt sem ismerjük?
Neked is mondták már hogy örkké szeretni foglak? Nem tudom mi az, hogy örökké. Vagyis tudom...mindig folyamatosan. De az meddig tart? Mikor valaki azt mondja: örökké..hazudik. De mekkorát. Viszont szép hazugság. Csak a legnagyobb a világon. Ma még örökké holnap már eltünik ez a szó. Mintha nem is lett volna. Minek találták ki? Talán, hogy elhidjük/ elhidjem létezik is ez a szó. Hogy valóban van olyan..hogy örökké. Olyan, mint Isten..létezik? Ott van fennt?
Minden változik.
Saját magunk is.
És az érzések is.
=/

Megint folynak az események.
Megint annyi mindent gondoltam át.
Végülis erre jutottam:
-a hajam befestem padlizsán színűre.
-lesz egy új pcm.*-*
-és mivel már semmi sem tart vissza. Jöhet a szerelem.
Megcsináltam a föci esszét 7 oldal lett O: És szerintem nagyon szép.;$ Megtanultam a versetis._. Valék siralom-tudatlan...blablabla.:D
Ma valakiben nagyot csalódtam.Megtudtam mindent..és pont tőle nem vártam volna ezt. De nem akarok szomorú lenni.=/
Már inkább bulizni akarok...újra eddig kb 2 hónap kihagyás után.:O
Most csütörtökön JAG buli..haha |: kéne menni..de mondjuk nincs kedvem a sok hülyéhez.:'D
Aztán pedig 14.én is kéne menni.^^ máté hívott <3 Eszembe jutottak az emlékek.O: Tök durva.;$ Mik voltak...levelek;énekóra.xD Meg hát máté is maga egy jelenség.:] De rég láttam.=/ Bankett óta nemis találkoztunk :O Meg a többiekis hiányoznak.): Úghogy már várom mikor megyek át.*-*
Most egyenlőre csak ennyi.^^

Belém hasít a fájdalom..a tehetetlenség. Épp nem voltam itthon...gondolkoznom kellett.Megint...Állandóan azt csinálom. De most...tegnap végre rászántam magam. És felmentem msnre. Fennt volt geri is...és beszéltem vele. Boldog voltam...mert nem haragudott. Úgytünt elrendeződnek a dolgok. Minden rendbe jött. Újra mosolyt csaltam az arcomra...itthon se volt semmi. Szinti újra boldog? Boldog volt* De a mai nap...Itthon...lese írom._. És elmesélek egy történetet lehet rájössz a lényegre lehet nem.
Volt egyszer egy lány aki a boldogságot kereste szakadatlanul..de nem találta.Aztán egy napon megimsert egy fiút..váratlanul érkezett. Sokat beszéltek...és a lány kezdett érezni valamit. Valami furcsát amit eddig még nem. Boldog volt. Azt hitte a fiú is..legalább is ő azt mondta. Mese szerű votl az egész. Ő olyan más volt...valami csodás. Olyan hihetetlen. A lány sosem gondolta, hogy egy ilyen fiúval majd ő ilyen közeli kapcsolatba fog kerülni. Mindent elmondott neki...bízott benne. A fiú egy nap már nem volt mellette...talált más. A lány elengedte? Soha...csak épp, hogy élt ezzel a tudattal. Aztán egy szép napon a fiú ismét felbukkant. És a lány megint elkezdett vele beszélni. Szoros volt a kapcsolat nagyon szoros.Megígérték egymásnak, hogy sosem hadják egymást el. A lány hihetetlennek találta az egészet. Mint egy álom..de sosem akart felébredni. Aztán a lány eléggé boldogtalan volt...több okból is. Mindenkit ellökött magától. De közben pedig nagyon szüksége lett volna a szeretetre. Nem volt valami tudatos dolog... Miközben a lány lassanként eltünt. Folyton a fiúra gondolt. Mi lehet vele? Jól van-e? Azt hitte a fiú boldog lesz ha nem lesz mellette. Majd rájött szüksége van a fiúra. Kell neki akármi is legyen...De a mese még nincs befejezve. A lány felébredt-e?
Az én mesém lenne? Ha igen..akkor most ott tartok, hogy elakarok szökni. És soha visszanem térni. Tudod...lehet te még ilyet sosem éreztél. De nekem akkor el kellett, hogy menjek. Nem tudod mit éltem át. Közben elgondolkoztam..lehet jobb lesz neki nélkülem? Rájöttem bármi legyen bárhogy gondolja én ott leszek mellette. Annyira fontos, hogy nem hagyhatom egyedül. Nem hagyhatom el így se szó se beszéd.
Tudod mindig is ilyen voltam....ennyire tudok ragaszkodni. Ennyire tud számítani valaki.
De most mi lenne a legjobb?
Elszökni...elmenni hozzá. Elmondani neki mindent. Hogy mennyire sajnálom. Majd elbúcsúzni. És vhová elbujdosni...ahol senki sem talál meg. Csak egyedül...mindörökké. Majd csendben meghalni.
Nem akarok soha többet fájdalmat okozni senkinek sem. Hisz szeretem :(

Miért vagyok ilyen?
Utállom magam.
Annyira zavaros az egész.
Hol vagytok?Mikor jöttök vissza?
Elmenekülök...gyáva vagyok.
Mondták már az elmúlt napokba, hogy depressziós vagyok.
De ezt ki tudja jobban nállam?
Nem hiszem, hogy te.
Ez magasabb ennél...
elengedtem...:(
vagynem?
soha.
És vele milesz?
máskell neki.
vagy...?
Te ezekből nem értesz semmit...nekem viszont sokat jelentenek.
Nyomorult életem kis darabkái...
próbálom össze szedni őket...
de már késő...de ez nem igaz.
sohasem késő...és ők is tudják...
És amikor megkérdezik mizu?
Úgy odaordítanám...le se írom inkább.Nekem mikor lesz végre egy jó napom? Mikor hallom majd vki szájából, hogy szeretlek? Éncsak...
boldog szeretnék lenni...legalább egy percre.
ezen mit nem lehet megérteni?=/

Mindenkitől óvakodnom kell ezekután? Vajon megbízhatok valha valakiben is?
Mikor jön el az én időm?
Annyi kérdés..annyi meg nem válaszolt kérdés..
Miért vagyok más? Nekem miért jutott ez a sors?
Miért kell máshogy gondolnom mint más?

Név nélkül nekik:
nagyot csalódtam.
De igazán köszönöm.Lecke volt megoldottam.Majd nevessetek ha elbukok...

Már semmi sem biztos...
sose bízz meg bennem 100%ig.

Mit mondtam gerinekis?
Mindig ott leszek..mindig segítek.
De mit tettem?
Semmit.
Csak egyszerűen elmenekülök.
De nem akarom elveszíteni.
Bár úgyérzem saját magam csapdájába estem.
És ettől megfulladok.Nem tudjátok mit érzek...


Énmár...
énmár.

Egyetlen cicám aki sosem hagy el..
kormcsúz.♥

Süt a nap :O
És melegít is.Olyan kába még minden.
De érzem felerősödik a természet . Kinyílnak a virágok.
Zöldbe borulnak a fák.És minden issza a madarak énekét.
Egyszerűen csak szép.
Most még minden erőtlen körülöttem és talán a legerőtlenebb én magam vagyok.
Tegnap este írtam egykis emlékeztetőt.Amolyan szép emlék címszóval.
A tartalmát nem firtatnám.Úgy gondolom nem tartozik senkire sem.
Régebben mikor beteg voltam.Azt mondtam mindenkinek, bezárkóztam.
Hazudtam.
Az semmi sem volt ahoz képest amit most művelek.
Az msn rossz. Nem tudok belépni.Igaz már 2 napja nemis próbálkoztam pedig azt ígérték megcsinálják.
Lehet jó már, sőt biztos.
De akkor miért nem megyek fel?
Mert egy önző magánakvaló dög vagyok._.
Senkivel sem beszélek kb 1 hete.
Mire jó ez?
Elegem lett. És valójában semmire sem jó.
De így lehet eltünni szépen lassan csendesen....
Megint átvertek nem csak 1 ember.
És akárkinek mesélem egyszerűen nem tudja felfogni.
Szánalmasnak érzem magam.
Nem szeretek így mutatkozni.
Ezenkívül kíváncsi lettem kit érdekelt milett velem.
Közlöm 3 embert.
Kamilla kérdezte meg először mibaj van. Dóri írt egy levelet vipen és Zsó felhívott tegnap este.
Öhm...többre számítottam?
Igen többre.
Hogy miért?
Mert mindenki azt állítja szeret. Aham..ha most például ha elütött volna valami vagy ilyenek..akkor?
Mindenki azzal tömi a fejem, hogy mennyit jelentek nekik.
Milyen sokat érek..ezek szerint is?
Zsó azt mondja túl sokat foglalkozom a mellékszereplőkkel.
Igaza van. De nekem nem csak a főszereplők a fontosak. Hanem a kis emberek is.
Arra kéne támaszkodnom akiket szeretek...
Viszont én most ellökök magamtól mindenkit.
Megint játszom azt hogy nem veszem fel a telefont..nem megyek fel sehová.
Itthon ülök Paramore-t hallgatok rajzolok...tévézek.Álmodozok.
Nem kéne a magány. De valahogy fullaszt a sok ember.
Az bánt, hogy nem értik mibajom. Sokan megsértődtek rám ezidő alatt.
Olyanokat vágtak a fejemhez...hogy nőjjek már fel..próbáljam megoldani
a problémáimat.
Én mindenben igazat adok nekik.
Abban is, hogy ezek után talán senkim sem maradt.
Mindenkivel bunkó vagyok..nem számíthatnak rám..és cserben hagyom őket.
Majd mikor visszatérek már nemis érdeklem őket.
Valami fáj...
De nagyon.Ezt sem írnám le.Túl sok az érzelmes rész.
Én nem ilyen voltam.
Rám mindenki számíthatott, mindig ott voltam.
Mosolyogtam, nevettem.
Most meg?
Csak , hogy élek.
Nem vagyok depressziós._.
És üzenem a pitvarosi aljnépnek emo sem vagyok.Mint ahogy terjesztik egyesek-.-
Csak szinti vagyok...ennyi.

Annyira megmondanám nekik, hogy szeretem őket.
Hogy ők igazi barátok.
Aki mögém lát.És tudja mit érzek.
De ezek után örülök ha beszélni leállnak velem.
Kezdem úgyérezni magam, mint egy kislány színes ruhában a fekete fehér nagyvárosban.
Kiáltozik, hogy ő mennyire másképp gondolja..de csak nevet rajta mindenki.Mert ő más.
Vajon tudják még, hogy szeretem őket?
Vajon megértenek akik szeretnek valamicskét is?
Tele vagyok kérdésekkel...tanácstalanul állok egyedül a sötétben.
De majd lesz valami..itt a tavasz minden jóra fordul?
Nem tudom.
De ma úgyérzem megpróbállom az msnt és bocsánatot kérek azoktól akik megérdemlik.



Lörökszenvedély~

Talán első lépés a régi szinti felé.[Paramor3.] {♥}

Ohh.
Na..most fejeztem be.Megint úgyérzem végem.
Mostanában sokszor éreztem ezt...
Mondják, hogy ez a magam sajnáltatása.Milyen jólenne ha ez csak sajnáltatás lenne.
Istenem milyen jó.
Összeomlok.
Inkább nem mondom mivan a lelkemben.
Csak annyira elszöknék...
Senkit sem érdekel mivan velem.
Miaz hogy megváltozok?
Sose kérdezitek miért változok?
Olyan szépen eltudnék tünni.
Senki sem venné észre.
Engem sokkol a világ.
Igen kell az hogy rámírjon valaki..és megkérdezze mi a baj.
Kell az, hogy valaki megöleljen.
Kell az , hogy igenis érdekeljen valakit hogy mibajom van.
Mit teszek mindig , hogy ezlesz?
Miért kell úgy beszélni velem, mint egy kutyával?
És végül..én miért nem lehetek valakinek néha fontos is..?
Hát sosem értitek meg? Nem érted mi az hogy szenvedés, hogy fájdalom, hogy magány?
Úgylátsziknem...
Én bocsánatot kérek ha valamit teszek a többiekkel szemben.
Sose vagyok bunkó azokkal akiket szeretek.
Mindig én vagyok az első aki segít nektek.
Ti miért aláztok mégis?
Itt tartok, hogy egy blogon mesélem el a fájdalmam akit bárki elolvashat.
Ésmajd jót röhögsz.
{ügyesvagyszinti.}
Szerintem ezt is letörlöm majd.
De ti..
áh.=/
Én kurva naív vagyok.
Igazából senkitől sem
kérem, hogy értse meg mi a bajom.
Nem kell.
Csak azért egy valami fáj..:
szeretlek.
és félek, hogy eltávolodunk.Elveszítelek.
És ettől rettegek.
Megint azlesz mint múltkor...
ahj és szorítja a torkom a sírás.
Olyan hülyén érzem magam...
te nem egy ilyen hülyét érdemelsz, mint én.
Pedig én annyira akarom.
Túlságosanis?
Nem számít semmi már...
nem tudok elmenni a barátaimmal ide-oda, nemvagyok boldog.
Mi maradt?
te.
Nemtudokmár semmitsem.


Éncsakszeretlek.
:(

Végre angol 5.:D 4 oldalas dolgozat.:$ Meg a németem is 4es lett.^^ És a matek tzm 3mas :O Na ez csoda.:D Azt hittem 1es lesz.:$ xD
De ez mind elhanyagolható amellett ,
hogy ma ismét hallottam a hangját.:$
Annyira jó volt..ajj istenem.:$
Ahogy beleszólalt..az az ismerős hang.
És áhw.*-*
Hazáig beszéltünk erről arról.Decsak fél órát.:(
És úgy megbántam, hogy nem mondtam amit érzek.
Azt mondta ma felhív még este. De bulizik és ez így jó^^
Csakén nem tudtam mondani...
Csak egy szó aminagyon egyszerű..de tudja hogy hogy félek tőle.
És nem szeretem mondani.=/ De itt mindig úgy köszönök el hogy szeretlek cica.
És most nem így köszöntem el..most akartam mondani.
De majd mondom neki.*-*
Annyira biztonságban érzem magam ha vele beszélek.
Mintha egy más világba lépnék..és a körülöttem lévők nem számítanának.
Csak ő meg én...MI.
Igen sokan mondják túl reagálok sok mindent.Köztük eztis.
Lehet..én viszont ragaszkodom hozzá.Néha túlságosan is..de hát mit tegyek?:(
Nekem ilyen fiú még nem volt az életemben.
Neki én bármit elmondhatok...akármit.
És ezekben a nehéz időkben.Úgyérzem kellll.:$
Lehet még ő sem tudja milyen fontos nekem...lehet néha nem érzi valójában.De én igen.
Csak egy valamit akarok ő legyen boldog és semmi más nem kell.
Ha ezt a boldogságot egy másik lány oldalán találja meg akkor...elengedem? Elengedem..
mert szeretem nagyon.:$pokman.♥~

Épp olvasgatom vipen az üzeneteket...Gondoltam törölni kéne őket.
Így is több, mint 60an van.
Találtam olyantól is aki régen írta, hogy miért nem voltam
éppen msnen aznap..de már nem tudom kiaz.=/
Vagy a volt barátomtól, hogy mikor megyek msnre?
És oda írta a végére, hogy szeretlek.
Sok minden eszembe jutott.Milyen volt vele...aztán rájövök...sosem szeretett igazán.
Vagy...?
Nehéz eldönteni. Nem is érdekel igazán már...
Aztán most nézem rengeteg levél van tőle is.:$
Ő egy érdekes történet.
Egy fiú aki elragadó..és érdekes.
Igazából egyik délután unatkoztam és leültem a net elé...
Aztán keresgéltem találtam embereket..de semmi érdemleges.
Aztán megtaláltam őt..és megnéztem az adatlapját...lenyűgöztek a képei...
ahogy besüt a nap...csodás.*-*
Később felmentem és bejelölt.:$ Nem tudtam hogy szabad-e vissza jelölni..
de én mégis megtettem.
Ott keződött.
Írtam egy levelet neki...amiben leírtam tetszenek a képei...és
nagy meglepetésemre vissza írt.:O
Na azóta levelezünk^^"
Ami az egészben a legjobb..Makói ahová én járok Gimibe..
sajnos Pestre jár egyetemre..de..ez mellékes.:D
Most ér haza vagyis ma.
Remélem pénteken találkozunk.Ahogy azt annyi levélben már elterveztük.:]
Én úgy érzem ha több nemis de jó barát lenne.

Ma felmerészkedtem msnre.:"D
De most is felkéne..csak szerintem ennyi elég volt az emberekből.
Mára elég..lassanként szoktatom magam vissza.
Dóri ma rámírt, hogy hiányzok neki...és hogy szeret.
Hiányzik a régi szinti...de úgyérzem sosem kapják vissza.
Ő már elszaladt..de helyette itt vagyok én.
Kicsit skizofrén szerű ez az írás stílus.:"D
{ megnyugtatok mindenkit nem vagyok az.~ }
Pénteken megyek suliba...de..
félek.
Félek a reakcióktól.
Ma is annyira bunkó voltam..hívott barátnőm és nem vettem fel.
Nem tudom miért...de még nem állok rá készen.
Be akarom engedni őket az álom világomba de nem megy...
Vajon őkmegértik egyszer ezt?
Nem tudni...
Viszont azt tudom innentől megint másként fogok gondolkodni.

PÍSZ*
Kiderült semmi komoly bajom nincs.Szerencsére?
Jó igen szerencsére.Kezdek rájönni..
hogy mennyire nem érdekel már az emberek véleménye.
Mondhatjuk hogy eddig sem érdekelt..Ugyanúgy felvettem
azt a piros cipőt..meg a többi ami lehet nekik nem tetszett.
Nekem viszont nagyon is.:D
Már végig tudok úgy menni az utcán, hogy nem érdekel ha
néznek és megjegyzéseket tesznek...
Ha azt mondják:na ittvan szinti.
Áhám itt van.^^
http://www.youtube.com/watch?v=hOrnsq7l8I4 {♥}
Éncsak elgondolkozom azon, hogy miért ilyen az emberek 90%-a?:O
Azért mert én nem akarok egy tipikus eladó lenni?
Mindig kipécéznek az emberek.
Talán észre veszik a rettegést..
Nem vagyok már biztos semmiben sem..... "...most nem tudni még, merre menjek, csak azt, hogy Veled, mennék Veled..."
Érthetetlen mit érzek...
Biztonságot ad.Felszabadít.És talán néha túlságosan ragaszkodom.
Elhiszem minden szavát...és kell az hogy ott legyen, hogy elmondjak neki bármit.
Bármit megtennék érte...és még azt is talán hogy elengedjem..csak boldog legyen.
Talán nagyon szeretem.Nagyon.
Mindjárt kezdődik a Rúzs és New York.:$

Mindig így marad?Örökre?*-*

fuckingday.

Megint egy érdekes nap.
Azt hittem nem leszek beteg ezen a télen..de tévedtem.
Pénteken még semmi bajom nem volt..erre szombaton elhagyott minden
erőm.=/
Gyanítom, emögött nem csak fizikai gyengeség áll hanem lelki is._.
Megfogadtam nem leszek pesszimista...én megfogadtam.
És mi lett belőle?
Itt tartok.
Igen vannak néha ilyen irányú problémáim is...
Néha mosolygok, nevetek belül pedig rettegek.
{ jól tudom leplezni a fájdalmat }
Jönnek, hogy sajnáltatom magam.
Nem akarom hogy átéljék amit én...ezért megértem őket.=/
Mindig azon gondolkozom mit rontok el, mi a hiba bennem.
Miért ilyenek az emberek? Nem találok rá okot...lehet pedig kézenfekvő.
Nem tudom.
Azt várom holnap minden jobb lesz.
Talán nem fog lüktetni a fejem talán..feltudok kelni.Talán minden a régi lesz.
Visszakapom önmagam.A régi szintit.Azt az önfeledt jókedvű kiscsajt.
Akit sokan irigyeltek a jókedve miatt.
Egyre távolodik...kinyújtom a kezem..de ő hátrál.Nem bírom elkapni.
Azon gonolkodom éppen ha ezt elolvasná egy agyturkász mit szolna hozzá?:O
Próbálok az emberek előtt lenni pár lépéssel.Vigyázni rájuk..óvni őket.De néha nem megy.
{superhős akarok lenni. }
Az 1etlen elfoglaltság ami most jólesik: az olvasás.
A twilightot olvasom kb 3 napja és már nincs sok~
Egyszerűen bele élem magam...nekem is kell egy Edward.:]
{az volt rólla a véleményem, hogy sz*r mert mindenki majmolja a másikat ezzel }
Én akkoris hiszek az álmok megvalósulásában.