VÉGE.


Még kérdezed mi bajom?:D
Őszintén szólva MÁR semmi... Vagy mégsem?
Nem megy az, h tűrjem, h a legjobb barátom vagy barátaim úgy beszéljenek velem, mint egy kutyával. Ők nevetnek..én sírok. Levegő lettem.
Az sem megy, h tűrjem, h nevessenek rajtam vagy lenézzenek, de közben nem ismernek.
Minek felejtsem el azt akit szeretek?
Miért kell megalkudnom? És miét kell NEKEM kussban maradnom?
Ez a septum téma is...nem hiszem, h valakinek is jól esik az ha a barátai nem állnak ki mellette. És
viccből olyanokat mondanak, h nem fogok hozzád szólni.
Senkit sem érdekel mi a bajom..nincs kinek elmondanom.
Most megint le kell, hogy nyugodjak. Mert ez így nem megy. Nekem olyan emberekre nincsen szükségem akik egyszer húde szinti aztán fúj szinti. Kössznem.
Ellopnak tőlem minden barátot szerelmet.
Kicsit mérges vagyok meg ideges. Biztos azért vagyok ilyen mert még gyerek vagyok és nem bírok
ezeken tovább lépni.
Csak kérlek ne magyarázd meg.
Mert kibaszottul nem tudod mi a fasz bajom van.
Élj boldogan a tökéletes barbie világodan. Ne érdekeljen, h rossz kedvem van. Nevess sokat.És legyél boldog.

Ittmár minden BEZÁRT.