2009. május 10., vasárnap

Miért van az, hogy valaki megbántott és te mégis azt mondod: Elfelejtem. Szeretlek.
Hallottam nőket akik azt mondják, hogy ők még ilyet nem láttak..vagyis inkább nem bírják elképzelni. Én mégis úgy vagyok ezzel, hogy tudom milyen ez. És igen már velemis megesett. Tudom fiatal vagyok még és néha meggondolatlan. De tudom mi az, hogy szerelem, fájdalom, magány, tehetetlenség, és milyen az mikor minden apró érzésre szükségem van. Talán azok a nők akik ezt nem bírják elképzelni azok..azoknak megvan mindenük és ha a férfi elhadja őket és megbántja a nőt majd visszajön hozzá. Akkor úgyvannak vele, hogy nem kell. Megbántott. Lesz másik. Nem kell nekik a probléma..Szeretetben élnek. De mikor nincs senkid és minden jel számít akkor lehet a régi elfeledett múltban keresed a kapaszkodókat. Volt..elmúlt. De ha visszatér eszedbe jutnak az emlékek. És megint azt mondod...úristen! Dejó volt vele...milenneha??... És ez a milenneha? ez mindig egy érdekes kérdés.. Amelyen akár egész este gondokozhatsz. Másnap az iskolában nem tudsz figyelni..csak a milenneha? jár a fejedben. Újra beszélsz a fiúval..és önkéntelenül is de boldog vagy. Miért van ez? Este megint..és fülig ér a szád. Ő megkérdezi végre amire vártál...milenneha összejönnénk megint? Sokat jelentesz nekem. Kellesz! Nem tudhatod, hogy ezek üres szavak vagy tényleges érzelmek. Ebben mindenkinek magának kell döntenie. És az élet azért is veszélyes mert 2esélyes. Vagy igaz vagy hamis. A dolgoknak mindig 2 oldaluk van. És te sajnos nem tudhatod mindig 100%-ra , hogy az a helyes amit teszel..ezt mindig csak sejtheted. De úgy boldog lehetsz ha azt sejted , hogy igen ez az igaz oldala amit választottál. Ha pedig nem..fogd fel úgy , mint egy leckét.



Én csak tanulok. De hátha a végére okos leszek.
Szeretnék az lenni. És tudni mikor mi a helyes, mi az igaz.
Bár énsem tudhatok mindent.
Énis csak sejthetem a dolgokat....

2009. április 25., szombat



Van egy álmom.*
Sokat kell még fejlődnöm, h talán egyszer igazi nagy művész legyek. És énis tetoválhassak.
Átgondoltam a dolgot. Érdekel még a divattervezés. Mindig is fog. Abbanis ki tudom magam fejezni. De az a helyzet, h a divat világ és a túl mű média tönkre tenne.
Imádok rajzolni.De ez a legnagyobb célom...Szeretnék olyan munkában
helyt állni amit kedvel űzök. És ez nagyon vonz. Olyan nekem való.
Nem tudom magam máshol elképzelni.
Talán sikerül megvalósítani az álmom. Csak egykis akarat erő kell hozzá.
Ami pedig biztos:
sosem adom fel
!

2009. április 24., péntek

Vicc.
Az élet egy nagy vicc.
Olyan jót nevetek a menő embereken.$: Megy egy kiscsaj előttem rázza a picsáját a magassarkú az majdnem leesik a lábáról, meg járni se nagyon tud benne. Úgy beszél, mint valami plázabiccs. És kb 13 éves lehet? De azért súgdolózik a barátnőjével. Kivételesen róllam._.Érdekes dolgokat lehet látni.:D
Én elvagyok így az életemmel. Nem panaszkodom már nagyjából senkinek sem. De azért ha szánalmas embereket látok nevetnem kell. Persze mindig szánalmas valaki. Vicces, h megyek az utcán és majdnem mindig nevetek.
Jó persze ettől én meg nagyképű SZÁNALMAS embernek tűnök. Legyen.:D
Nem csinálok ilyenből problémát. Csak nem értem hogy miért nincsenek az ember tisztában a korlátaikkal, meg , h ki mennyi idős.
Jameg miért baj az h valakinek nincsen vans vagy valami menő cipője vagy ruhája?O:
Szóval azért meglepő, h 13-14 vagy fiatalabb gyerekeket ilyen converse meg hasonló márkás cuccokba látok. Ha nincs nem menő. Ja és úgy járnak el "deszkázni" meg csavarogni.Oo Hát boccsmár de nekem annyi idősen nem azon járt az eszem milyen menő márkás cuccokba vagyok. Hanem, h jól érezzem magam.
Ja meg a deszka...hát nekem sima kopott szakadt ruha is jó.:D
Ja és még az milyen szánalmas , h szeretnék septumot...ami szerintem annyira nem nagy szám.
Ezt elmondtam a haverjaimnak, barátaimnak. Mivel jönnak? HÚ O_O AZMI? HÜLYE VAGY?O_O NEM FOGOK HOZZÁD SZÓLNI!!! úristen.:DDDDDDDD Azért érted.:'D
Kicsit szánalmas.

2009. április 22., szerda

VÉGE.


Még kérdezed mi bajom?:D
Őszintén szólva MÁR semmi... Vagy mégsem?
Nem megy az, h tűrjem, h a legjobb barátom vagy barátaim úgy beszéljenek velem, mint egy kutyával. Ők nevetnek..én sírok. Levegő lettem.
Az sem megy, h tűrjem, h nevessenek rajtam vagy lenézzenek, de közben nem ismernek.
Minek felejtsem el azt akit szeretek?
Miért kell megalkudnom? És miét kell NEKEM kussban maradnom?
Ez a septum téma is...nem hiszem, h valakinek is jól esik az ha a barátai nem állnak ki mellette. És
viccből olyanokat mondanak, h nem fogok hozzád szólni.
Senkit sem érdekel mi a bajom..nincs kinek elmondanom.
Most megint le kell, hogy nyugodjak. Mert ez így nem megy. Nekem olyan emberekre nincsen szükségem akik egyszer húde szinti aztán fúj szinti. Kössznem.
Ellopnak tőlem minden barátot szerelmet.
Kicsit mérges vagyok meg ideges. Biztos azért vagyok ilyen mert még gyerek vagyok és nem bírok
ezeken tovább lépni.
Csak kérlek ne magyarázd meg.
Mert kibaszottul nem tudod mi a fasz bajom van.
Élj boldogan a tökéletes barbie világodan. Ne érdekeljen, h rossz kedvem van. Nevess sokat.És legyél boldog.

Ittmár minden BEZÁRT.

2009. április 18., szombat

Tegnap este.<3 *-*
Olyan jó volt azokkal az emberekkel táncolni beszélgetni nevetni..és ilyeneket csinálni akik szeretnek. És tudom, h szeretnek nagyon. Ez olyan felemelő..és olyan de olyan jól éreztem magam velük.$:
Imádom őket és semmiért sem adnám oda a barátaim^^ Velük elfelejtek..minden suli bajt..minden hülyeségét..fájdalmat. Megtanítanak boldognak lenni. köszönöm nektek♥

De azért a fiúk még mindig sokkolnak néha.:D Főleg egy akit szeretek? vagyis..ez hosszú mit érzek most.:'D Szerintem le se tudnám írni. Na mind1 lényeg az, hogy sok fiú vesz körbe és áh. -.- Nem is az, hogy nem örülök nekik..hanem az, hogy nekem ők nem kellenek.Oo Ez olyan csúnyán hangzik ;/ De ezvan. DE majd ma kiderül minden igazság..remélem.És végre énis letudok nyugodni.^^'

2009. április 13., hétfő

Szerelem.

2 legfőbb érzelmet rejthet magában a szerelem. Egyik a csodállatos felemelő érzés. A másik pedig a halálos fájdalom.
Mikor szerelmes leszel...és megtalálod a nagy őt, szinte a fellegekben érzed magad. Minden percet csak vele töltenél. Minden szava gyógyír bármilyen sebre. Tudod ő az akire vártál egész életedben. Sosem akarod elengedni...Csókolnád egésznap..egész este reggelig. Valamilyen furcsa köd lepi el ilyenkor a szerelmes ember szemét...amit addig még nem érzett. Hiányzik ha nincs ott...Repülök ha velem van. És semmi más nem számít...minden elfelejthető mellette. Érzed..vele leélhetnéd az életed..vele akarsz megöregedni. Talán még nemis ismered olyan rég...de tudod ő az. Boldogságot ad..amire annyira vártál. Nem tudsz betelni vele. Mikor az ember érzi ezeket...rájön megállapodhat. Nem fél attól, h elkötelezi magát. Nem keresi többé a "jobbat" mert érzi rátalált a legjobbra. Nem kell neki az, hogy állandóan más legyen. Csak ő senki más. Mint egy drog ami végig járja minden porcikád...befutja az egész tested. Neki adnád minden kincsed..de rájössz ő az egyetlen. És bármit elmondasz neki..nem szégyenled még a gyerekes hülyeségidet sem. Ő megérti...És mikor azt mondod örökre..akkor nem számít mikor lesz vége...csak ÖRÖKRE együtt legyetek. Ő is azt mondja..h te más vagy. Érzed szeret..és végre kimondja, hogy szeretlek. Nem akar más csak téged...senki mást. Minden szavát iszod. És annyira aranyos..mint senki más. Ráébredsz..tényleg ő az.
Igen ez a csupa boldogság. Mint egy részeg éjszaka ami eltarhat akármeddig. Nem akarsz kijózanodni. Csak inni ,csak inni belőle..mégmégmég!
És milesz ha egyszer elfogy az ital? Olyan nincs állapítod meg. És erre egyszer sem gondolsz. Hisz ismered a mondást: Élj a mának! Ma még szeret...
De igen van ilyen. Mikor egyik nap arra ébredsz a semmiből, hogy más lányt szeret. És nem tudod mit tegyél. El sem hiszed, hogy ez igaz. Nem akarod elhinni. Mi történt? Én voltam a hibás? Mit tettem? Nem voltam elég jó? jön a sok kérdés...és a legfőbb Vajon visszajön még valaha? Csendben a sírásba merülsz. Nem mutatod a fájdalmat senkinek sem. Hisz te erős vagy...vagy mégsem? Hallgatsz mindenkinek, hogy mennyire fáj. Tűröd, hogy elhagyott az utolsó reményed is. Te csak sírsz ő biztos nevet. Hisz az a legfontosabb, hogy ő boldog nem? De. Ő biztosan boldog..ez a lényeg. Da nagyon fáj bármennyire titkolod. Megnézed a képeket...a napló bejegyzéseket..közben hallgatod a zenét ami már szinte siralmas. És közben sírsz..addig amíg elnem alszol. Majd reggel bevágsz mindent a kukába..vagy mégsem? És megkérdezed tényleg ennyit jelent nekem? Tényleg ennyit jelentettem neki? Miért mondta, hogy szeret..ez szerintem egyszermár mindenkiben felötlött. De sajnos a választ nem tudjuk.
A nagyok azt mondják, engedjük el. Ha visszajön tényleg szeret. De te akarod, hogy vissza jöjjön? Igen akarod mert szerelmes vagy basszus. Ami aztis jelenti egyben, hogy bármit tett ...sajnos megbocsátod. Igaz ezmár nemis szerelem hanem bolondság. Betegség? Lehet az de a gyógyír maga a nagy ő.
A szivünk egy játékszer amit ha oda adsz neki...félhetsz vagy eltöri vagy nem. Sajnos ez két eséllyes.
De akkor megéri szerelmesnek lenni? Megéri? Meg...hisz annyira boldog vagy. De a végén...csak egyet tanulj meg sosincs olyan, hogy örökké. Egy ideig. De semmi sem tart örökké.( Bárén ebben kételkedem.)

2009. április 11., szombat

Süt a nap és minden fényben úszik és hú._.

Baby, you don't need a costume and super powers to be my hero.
ennyi.~

Tudod mi a legnagyobb baj?
Bármit teszel..tettél sose tudlak elfelejteni...mert te így..az életem része lettél?!

....Csak halljam, hogy élsz legalább. Siess! gyerünk...szökjünk meg induljunk már!
Rohanj! Ne félj! Hátha majd nem látja senki csak én, hogy mennyire szép, hogy mennyire más
ez az arc , ez a hang, ez a szem, ez az orr, ez a száj. Csak felfal belül.Reménytelen.
Mert ez 1 elbaszott szerelem♥...